honlap ingyen
Regisztráció Üzenet küldése a weblap tulajdonosának! Megosztás az iwiw-en Kifogásolható weblap/tartalom, feljelentem!

A kata (?, jelentése ?forma?) a japán harcművészetek és küzdősportok - mint például (aikidó, iaidó, dzsódó, dzsúdó, dzsúdzsucu, karate, kendó, ninjutsu) - formagyakorlatait jelenti.

Egyes stílusokban, pl. az Anazava Rjú Naginata-Dóban kotó (japánul "koto"). A stílusok java része számtalan katát tartalmaz, de van néhány amelyikben egyetlen sincs, vagy csak néhány. Kínai stílusokban a megfelelője többnyire a "taó", a koreaiakban pedig a "tull".

Ez egyfajta mozdulatsor, harc a képzeletbeli ellenfelünkkel, vagy csak egy alap mozdulatsor (vágások, ütések, rúgások, elmozgások, állások/testtartások) sorozata. Ezen katák java része a stílusokban előre meghatározott. A stílusok java részében a katák teljesen kötöttek, nem lehet rajtuk módosítani, míg némelyikben csak kezdő szinten tanítják a katát úgy ahogy az le van írva a stílus tekercseiben, majd utána rögtön rátérnek annak a módosítására és a szabad variációk létrehozására - ez a henka.

    A budó (??, rómadzsi írással bud?, "a harcos útja") japán kifejezés a harcművészetekre, legfőképpen a szamurájok osztályának harcművészeteit jelöli (kendzsucu, iaidzsucu, jaridzsucu, naginatadzsucu, kjúdzsucu, dzsiu-dzsicu, stb.). A budót tanuló személyt japánul budókának nevezik.

1. Jelentése

Gyakorló hely, gyakorló közeg, a harc célja, a harcművészet célja, maga a harcművészet, a harc és 'dódzsó' szabályai, de legfőképpen az adott személy harcművészet tanulásának és gyakorlásának útja és célja.

Maga az íráslej összetett, és a budó egy mélyebb értelmezését hordozza magában. Az első írásjel a bu ? , ami alapvetően harcost jelent. De ez az írásjel is két részből áll, a ? (ka, hoko) jelentése lándzsa, a ? (shi, tomaru, ashi, tomeru, yameru) jelentése megállítani, eredeti jelentésében láb (ashi). Így a bu ? eredeti jelentése "egy gyalogos férfi/ember lándzsával", míg a mai jelentése "megállítani a fegyvert", "megállítani az erőszakot". A második írásjel a dó ? (t?, michi, iu, michibiku), a jelentése pedig ösvény, út, utca, eljárás, metódus, egy cselkvés módja. Így a budó kifejezés mélyebb értelmezése "a fegyver/erőszak megállításának útja/módja".

A budó egy olyan út amely az önfejlesztést a technikák gyakorlati megvalósítása elé helyezi. Arra való hogy egy tökéletes, megvilágosodott személlyé fejlesszen. Ez, ha úgy tetszik, a lélek tökéletesítése testgyakorlatok által. [1]

2. A harcművészet elsajátítása

A harcművész valamilyen céllal kezdi a küzdelem elsajátításához szükséges harci rendszer megtanulását. Ez sok esetben a családi és közösségi hagyomány folytatása volt, amit nem is a személy, hanem a családja "határozott el". (nem volt sok választása).

A "budo"-ja, formálisan ez maradt a harcosnak, követni a harcos hagyományt. Azonban bizonyos személyek saját - vagy tanult - eszmerendszer alapján a küzdelem a győzelem életfilozófiáját a lét filozófiájával társították. Így az adott, mind harcban mind gondolkodásban magasan kvalifikált személy életében komoly szerepet kapott a budo.

Profán helyzetben a budo csupán egy jöttment túlélési szándéka, kevés verekedési tapasztalattal. De lehet egy komoly hagyományokkal és szertartásokkal teli filozófiai eszmerendszere egy egész shaolin kolostornak. (Ha ragaszkodunk a japán példához: ~ szamuráj klánnak)

Ma amikor tulajdonképpen mindenki a maga elhatározásából tanul valamilyen harcművészetet, a cél amivel megkezdi a tanulmányait maga a budo útjának első lépése. Ha a tanulóból mester lesz és tanítani kezd, már komolyabb szellemi szintre kell hogy emelkedjen a harcművészethez való viszonyulása.

    Dódzsó

A dódzsó (vagy néha dozsó, nyugaton dojo, japánul d?j?) az edzőterem elnevezése a japán harcművészetekben.

Szó szerinti fordításban az "út követésére szolgáló hely", "a megvilágosodás útja/helye".

Hagyományos japán edzőterem, ahol a búdót oktatják. Lényeges, hogy a dódzsóban búdót oktatnak. A dódzsó általában egy épület vagy egy terem, de lehet akár egy mező vagy egy erdei tisztás is. A köznapi nyelvben a tornateremre is hivatkoznak dódzsóként.

     Szenszei

A szenszei (??, nyugaton sensei, magyarul lehet szenszej is) japán szó, az általánosan elfogadott és használt jelentése mester. Legelterjedtebben a harcművészetek és küzdősportok kapcsán találkozhatunk velük, de a japán hétköznapokban sokkal általánosabb, például a tanárokat is szenszeinek szólítják, és akár még a náluk idősebbeket is.

A valódi jelentése és használata ennél sokkal összetettebb. Inkább úgy fordítható hogy "aki korábban született", de itt nem születési dátumot kell érteni, hanem azt hogy az adott stílusban hamarabb született, hamarabb kezdett tanulni valaki. De ez még ekkor is egy tiszteletbeli megszólítás, nem kötelező érvényű, bár ma már ez a mélyebb jelentés háttérbe szorult, és mindenki szenszei aki fekete öves (egyes stílusokban ez egy adott mesterfokozathoz is kötve van, pl. karatéban 3. danhoz), függetlenül attól hogy tanít-e vagy sem.

     Szoke

A szoke (japánul soke) alapvetően nagymestert vagy stílusvezető mestert jelenti a japán harcművészeti stílusokban (de nem mindegyikben használják).

Eredetileg a kereskedőházak ügyvezető igazgatóját, vezetőjét, vagy mai szóhasználattal élve esetleg topmenedzserét hívták szokénak.

 

forrás :   Wapedia-Wiki

Japán - Magyar karate szótár


               (Kiejtési útmutató: ch-cs; j-dzs; s-sz; sh-s; ts-c; y-i,j; w-v)

         
                                                      - A -
                                     age tsuki - fejre ütés
                                     age uke - védekezés
                                     aikido - alapítója Ueshiba Morihei
                                     aka - piros versenyző
                                     ashi - láb
                                     ashibarai - lábsöprés
                                     atama - fej
                                     atemiwaza - ütéstechnika
                                     awasate ippon - két félpont
                          
                                                      - B -

                                     barai - védekezés
                                     bushido - illemkódex
                                     budo - harcművészetek összefoglaló neve
                                     banzai - hurrá!
                                     basami - olló
                                     butsukari - ösztönös mozgás
                                     bo - bot
                                     bu - harcos

                                                     - C -

                                     chairo - barna
                                     chudan - test közepe
                                     chi - belső erő
                                     chui - figyelmeztetés
                                     chikora kurabe - ősi erőharc
                 
                                                     - D -

                                     do - út,művészet
                                     dachi - állás
                                     dojo - edzőterem
                                     deashi-lábfej
                                     deashikubi - lábfej része
                                     dan - mesterfokozat
                                     dojo - edzőterem
    
                                                     - E -

                                     empi - könyök
                                     empi uchi - könyök csapás
                                     encho - hosszabítás
                                     endan - emelvény
                                     eri - kabáthajtóka

                                                      - F -

                                     fudo dachi - fix állás
                                     fumikomi - rúgás lábéllel
                                     fuji - szent
                         
                                                     - G -

                                     gakko - beakasztani
                                     garami - kulcsolás
                                     gedan - lefelé
                                     gedan barai - lefelé védekezés
                                     gai wan - alkar külső része
                                     geta - fapapucs
                                     guruma - kör
                                     goshin - önvédelem
                                     gi - karateruha
                                     gyaku - ellentétes
                                     gonosen waza - megelőző technika

                                                    - H -

                                     hai - igen
                                     hansokumake - győzelem leléptetés miatt
                                     hakama - szoknyanadrág
                                     haisu - visszakéz
                                     haisoku - lábfej külső része
                                     haito - kézfej belső része
                                     hajime - rajta
                                     hantei - döntés
                                     heiko dachi - párhuzamos állás
                                     hidari - baloldal
                                     hiji ate - könyök ütés
                                     hikiwake - döntetlen
                                     hiraken - ujjpercek

                                                      - I -

                                     ichi - egy,első
                                     ippon - egy találat
                                     ipponken - kéztartás

                                                      - J -

                                     jitsu - művészet
                                     jyu kumite - szabad küzdelem
                                     ju,jyu - lágy
                                     judo - cselgáncs
                                     ju - tíz
                                         
                                                     - K -

                                     karate - üres kéz
                                     kagi - horogütés
                                     kakato - sarok
                                     kakuto - behajlított csukló
                                     kata - formagyakorlat

                                                     - M -

                                     mawashi - köríves
                                     migi - jobboldal
                                     mikazuki geri - félhold rúgás
                                     mizu - víz
                                     morote - kettős kéz

                                                     - N -
                                     nage - dobás
                                     nai - nem
                                     nakadake ippon - középső ujjperc
                                     nagewaza - dobástechnika
                                     nihon - alaptechnika
                                     nodo - torok
                                     nukite - ujjtartás
                                  
                                                    - O -

                                     o - nagy
                                     obi - öv
                                     osae - hárítás
                                     otoshi - lefelé történő csapás

                                                     - R -

                                     randori - kötetlen gyakorlóharc
                                     rei - üdvözlés
                                     ryu - iskola
                                     roku - hat
                                
                                                    - S -

                                     sayonara - viszontlátásra
                                     seiken - ököl
                                     seiryuto - tenyér alsó része
                                     shitabaki - nadrág
                                     shuto - kézél
                                     shitabaki - versenypást
                                     shizen - természet
                                     soke - nagymester
                                     sokuto - lábél
                                     shuto - kézél
                                     sumo - ősi birkózás                                     

                                                    - T -

                                     tatami - gyékényszőnyeg
                                     te - kéz
                                     tandem - középpont
                                     tobi - repülő technika
                                     tsuki - ütés
                                     tori - támadó
                                      
                                                     - U -

                                     uchi - csapás
                                     ude - alkar
                                     uke - védekezés
                                     ura - fordított
                                     uraken - ökölhát
                                     ushiro - hátrafelé
                                      
                                                      - W -

                                     waza - technika
                                     wakizashi - rövidkard
                                     wazaari - félpont
                                     wan - kar
                                     wantokar - kard
                                     washide - vaskéz
                                 
                                                      - Y -

                                     yama tsuki - széles ütés
                                     yoko - oldalra
                                     yoko geri - oldalra rúgás
                                     yoi - felkészülni!
                                     yasume - pihenj
                                     yame - állj!

                                                     - Z -

                                     zen - vallás
                                     zenkutsu dachi - tradicionális állás
                                     zarei - üdvözlés térdelve

                                      
                                             Számok 1- 1000-ig

                                                 1. ichi - egy
                                                 2. ni - kettő
                                                 3. san - három
                                                 4. chi - négy
                                                 5. go - öt
                                                 6. roku - hat
                                                 7. sichi - hét
                                                 8. hachi - nyolc
                                                 9. ku - kilenc
                                               10. ju - tíz
                                               11. ju ichi - tizenegy
                                               12. ju ni - tizenkettő
                                               20. ni ju - húsz
                                               30. san ju - harminc
                                             100. hyaku - száz
                                           1000. sen - ezer

                                         
                                                Övfokozatok

                                    övfokozat:            eltelt idő:

                                   10.kyu fehér öv        3 hónap
                                            fehér övszín

                                     9.kyu sárga öv       3 hónap
                                            sárga övszín

                                     8.kyu kék öv          3 hónap
                                            -kék övszín-

                                     7.kyu piros öv        3 hónap
                                            piros övszín

                                     6.kyu lila öv           4 hónap
                                            lila övszín

                                     5.kyu zöld öv         4 hónap
                                            zöld övszín

                                     4.kyu zöld öv         4 hónap
                                            zöld övszín

                                     3.kyu barna öv      6 hónap
                                            barna övszín

                                     2.kyu barna öv      6 hónap
                                            barna övszín

                                     1.kyu barna öv      12 hónap
                                            barna övszín

                                     1.dan fekete öv     12 hónap
                                            fekete övszín

age - felfelé (japán)
age uke - felso védés (japán)
ai - harmónia, egyesülni (japán)
Aikido - Ose az Aikijiu-jitsu. Megalapítója Yoshimitsu Minamoto, aki
a Kamakura-kor idején (1185-1336) élt. Elméletének megteremtoje
Morihei Uyeshiba (1882-1969). Az ellent nem állás muvészetének
is nevezhetnénk az Aikidot, mozgásanyaga kör, illetve spirál
alapformára épül. A támadásnak ellent nem állva, utánaengedéssel,
kitéréssel, a támadó energiájának elvezetésével hárítják a támadást,
kibillentve a támadót egyensúlyi helyzetébol.
Kétezernél is több mozgásformát különböztetünk meg.
Ezek felépítése: atemi waza, kansetsu waza, katame waza,
hiji waza, nage waza.
Öltözet: fehér kimono, fehér hakama, mestereknél fekete hakama.
Fokozatok: 6 kyu - 9 dan (Koichi Tohei)
aka - piros versenyzo (japán)
akushu - kézfogás (japán)
an balmok - belso bokacsont (koreai)
an palmok - alkar belso oldaléle (koreai)
angu - szembe, befelé (koreai)
an gyungol - lábszár belso oldaléle (koreai)
annun sogi - lovagló állás (koreai)
ap - elöl, elso (koreai)
ashi - láb (japán)
ashi barai - lábsöprés (japán)
ashi waza - lábtechnika (japán)
ashiko - lábra erosítheto mászó-, tépokarom (japán)
atama - fej (japán)
atemi waza - ütéstechnika (japán)
awazate ippon - két félértéku találatból származó gyozelem (japán)

B


bakat balmok - külso bokacsont (koreai)
bakat gyungol - lábszár külso oldala (koreai)
bakkura - belülrol kifelé (koreai)
bakufu - a sogunátus központi szerve, kormánya (japán)
bal - láb (koreai)
baldulgi - lábfelrántás (koreai)
baldung - lábfej (koreai)
balkut - lábujjak (koreai)
balmok - boka (koreai)
ban chaju matsuki - küzdelem meghatározott technikával (koreai)
bandal - félköríves (koreai)
bandong ryok - ellentétes irányú ero (koreai)
bang eo gi - védekezo technika (koreai)
barai - kaszálás, söprés (japán)
baro - azonos oldali (koreai)
Bodhidharma - (kínaiul Pu-ti-ta-mo, japánul Daruma) Indiai szerzetes
volt, aki Kr. e. 520 táján Indiából Kínába vándorolt, hogy terjessze
Buddha tanítását. Jelentos szerepet játszott a buddhizmus Kínában
való elterjesztésében. Meditációs iskolája (Kínában ch'an, Japánban
zen, Koreában son) magában foglalja a kínai filozófia több vonását,
a taoista egységszemléletet. Míg Kínában hatással volt iskolájára
a taoizmus és az univerzalizmus, addig Japánban a shinto vallás
elemeivel ötvözodött. Bodhidharma Kína északi részébe utazott,
és Honan tartományban megalapította a Shaolin templomot, ahonnan
szinte minden karate irányzat származtatja magát. 18 mozgás-
formából álló rendszert dolgozott ki, amely mint a Shaolin-Kung Fu
ose maradt fenn. E gyakorlatokat végeztette a szerzetesekkel, hogy
testük megerosödjön és könnyebben elviseljék a hosszú meditációs
gyakorlatokat.
Budo - a japán harci muvészetek összefoglaló neve (japán)
Bushido - a harcos útja, illemkódex, etikett (japán)
bushi - harcos (japán)
bo - bot (japán)
bokbu - has (koreai)
Bo jitsu - a botvívás muvészete (japán)
butai kyogijo - küzdotér (japán)
butjaba - fogás, megragadás (koreai)

C


cha-bapgi - befelé irányuló, taposó rúgás (koreai)
cha chirgi - ütéssel egybekötött rúgás (koreai)
Ch'a-ch'uan - szerzetesek északi Kung-fu rendszere. Kecses, finom
mozdulatok jellemzik. (kínai)
cha momchagi - megállító rúgás (koreai)
chan - összpontosító meditációs gyakorlat
chagi v. cha - rúgás (koreai)
chaju matsuki - kötetlen, szabad küzdelem (koreai)
chariot - figyelem (koreai)
chariot sogi - készenléti állás (koreai)
chi - összpontosított (belso) energia (kínai)
chiang - lándzsa
chien - kétélu egyenes kard
Chin Na - a Jiu-Jitsuhoz hasonló harci muvészet, 1600 táján alapította
Tung Tsung-nee nagymester. 72 alaptechnikát különböztetnek meg, melyek
3 nagy csoportba sorolhatók: 1. fogások, ütések elleni védekezés
2. érzékeny pontok támadása 3. kulcsok, feszítések
chirugi - ütés (koreai)
chong je nim - alapító nagymester (koreai)
Choy Lee Fat - Cang Heung által 1836-ban alapított irányzat, a Shaolin
rendszeru iskolák közé tartozik.
chikara kurabe - eroharc (osi japán birkózás) (japán)
chudan - a nyak és az öv közötti testfelület (japán)
chui - figyelmeztetés (japán)
chukyo - felfelé irányuló (koreai)
chunbi - felkészülni (koreai)
chunin - a három ninja rang közül a középso, tiszt (japán)
chusoku - lábél, lábujjak alatti talppárna (japán)

D


dachi waza - állástechnika (japán)
daimio - saját hadsereggel rendelkezo foúr (japán)
dan - mesterfokozat (japán)
Daruma - lásd Bodhidharma (japán)
de - ellen (koreai)
de ashi - lábfej (japán)
de ashi barai - bokaingatás keresztlépéssel (japán)
de ashi kubi - boka (japán)
Densho - Régi Feljegyzések, fogásleírások gyujteménye (japán)
deryon - küzdelem (koreai)
do - út, módszer, muvészet (japán és koreai)
dobok - Taekwon-do öltözet (koreai)
dohai - azonos rangú (japán)
dojang - edzoterem (koreai)
dojo - edzoterem (japán)
dolgi - fordulás (koreai)
dollyo - köríves (koreai)
du - kettos (koreai)
du songarak - kétujjtechnika (koreai)
duiro dora - megfordulás (koreai)
dunjigi - dobástechnika (koreai)
duro - toló, taszító (koreai)
dwijibo - fordított, felfelé mutató (koreai)
dwit - hátul, hátsó (koreai)
dwitbal sogi - macskaállás (koreai)

E


empi - könyök
endan - emelvény (japán)
enshin - meditációs légzés (japán)
eri - kabáthajtóka, gallér (japán)
eyuke - váll (koreai)

F


fu - ember (kínai)
fudo - fix, mozdíthatatlan (japán)
fudo dachi - természetes állás (japán)
fudono shizei - mozdulatlan testtartás (japán)
fumikomi-geri - lábtöro rúgás (japán)
fushengachi - gyozelem távolmaradás miatt (Judóban) (japán)
fushensho - gyozelem visszalépés miatt (Judóban) (japán)

G


gaeshi - felfordítani (japán)
gake - beakasztani, kampózni (japán)
ganmen - arc (japán)
garami - kulcsolás (japán)
gari - lábhorog (japán)
gedan - a test öv alatti része (japán)
gedan barai - alsó söprés (japán)
genin - olyan ninja, akinek végrehajtás volt a feladata (japán)
gibon yonsup - alapgyakorlat, bázis (koreai)
Gishin Funakoshi - a Shotokan iskola megalapítója
goman - állj! (koreai)
gong gyok bowi - támadófelületek (koreai)
gonosen waza - megelozéstechnika (japán)
guruma - kör (japán)
gusong - rendszer (koreai)
gujari - hirtelen (koreai)
guk ki - zászló (koreai)
gunnun sogi - támadóállás (koreai)
gyaku - ellentétes irányú (japán)
gup vagy gyup - tanuló övfokozat (koreai)

H


hai - edzoruha nadrágja (koreai)
haishu - a kéz háta (japán)
haisoku - rüszt (japán)
haito - a kéz hüvelykujj felöli éle (japán)
hajime - rajta! (japán)
hakama - boszárú fehér vagy fekete nadrág (japán)
hakuda - régi japán harci eljárás, gyakorlat (japán)
hane - kabátszárny, a kimono öv alatti része (japán)
hane goshi - lábtámaszos csípodobás (japán)
hanmi - alapállás felvétele (japán)
hansoku make - gyozelem leléptetés miatt (Judo) (japán)
hantei - döntés (japán)
Hao-ch'uan - Fukienbol és Taiwanról származó daru-box déli Kung-fu
rendszere
hap - harmónia (koreai)
Hapkido - Kb. 3000 éve alakult ki Dél-Kelet Ázsiában, Koreában a
legelterjedtebb. Yong Shul Choi alapította, aki a Jiu-jitsut és az
Aiki-jitsut tanulmányozva az ütés- és rúgástechnikákat dobásokkal,
csavarásokkal bovítette. Alapelve: az ellenfél erejének elvezetése,
támadómozgásának kikerülése, körkörös mozgással.
Felépítése: kézvédelmi technika, rúgáshárítási technika,
fegyveres támadás elleni védekezés.
hara gatame - karfeszítés a has segítségével (japán)
harakiri - (helyesen seppuku) a has felmetszése, rituális öngyilkosság
(japán)
hara - has (japán)
harai goshi - kaszáló csípodobás (japán)
harai tsurikomi ashi - bokaingatás hátralépéskor (japán)
harai - söprés (japán)
hasami - ollózás (japán)
heiko dachi - alapállás (japán)
heisoku dachi - zártállás (japán)
hidari - bal, bal oldal (japán)
hidari ato sumi - balra hátra (japán)
hidari mae sumi - balra elore (japán)
hiji - könyök (japán)
hiji waza - karkulcsok technikája (japán)
hiki - húzni (japán)
hikite - húzott kéz, azaz kiindulóhelyzet (japán)
hikiwake - döntetlen (japán)
hikkomi gaeshi - lábszárátforgatás (japán)
hiraken - az ujjak középso ízülete (japán)
hiraken tsuki - ujjperc ütés (japán)
hishigi - nyújtott karfeszítés (japán)
hitosashi yubi - mutatóujj (japán)
hiza - térd (japán)
hiza geri - térdrúgás (japán)
hiza guruma - térdingatás (japán)
hosin sul - önvédelem (koreai)
hullyo - félrelöko, elsöpro (koreai)
Hou Chen - 1800 táján Kan Se által alapított irányzat, a Shaolin
rendszeru iskolák közé tartozik. Gyakorlatai a majmok mozgását
imitálják. Technikái: Shih-hou (komajom) ero, Mu-hou (famajom)
érzékeny pontok támadása, Tsui-hou (részeg majom) cselek,
Chi-hou (majom lábujjhegyen)
hyong - formagyakorlat (koreai)

I


i - jelen lenni (japán)
Iaido - A kardrántás muvészete. A kard kirántása és a lecsapás
egyetlen folyamatos mozdulat. Amint a küzdelem végetért, a katanát
tokjába visszacsúsztatva a szamuráj ismét visszatért teljes nyugalom
állapotába. A katanákat a csak ezzel foglalkozó kovácsmesterek
készítették. A kardokat többszöri fémötvözéssel, kovácsolással,
edzéssel tették szinte törhetetlenné. A katana, gazdája számára a
becsület, a lovagi erények szimbóluma volt, a ,,lelke'', amit csak
élete árán vehettek el tole. A kardok apáról fiúra öröklodtek, illetve
a katana tulajdonosa olyan valakinek adományozta kardját, akit fiaként
tisztelt.
ibuki - eroteljes légzés (japán)
ippon - teljes értéku gyozelem (japán)
ippon ken tsuki - ujjpercütés (japán)
ippon tsuki - egyujjas szúrás (japán)
ippon ken - egy ujj ízülete (japán)

J


jajunbal - lábcsúsztatás, helyváltoztatás (koreai)
jayu tikgi - speciáltechnika (koreai)
japgi - fogás (koreai)
jappyosul te - szabadulás fogásból (koreai)
jang - a taoizmus tanítása szerint a körbe ágyazott két cseppforma
egyike, a férfiasság, az ég, a világosság, az ero szimbóluma. A jang
és a jin kettose a végtelen egészet foglalja magában, ez a tao.
Jeet kune do - Bruce Lee által alapított Kung-fu irányzat.
jikan - ido (japán)
Jigoro Kano - (1860-1938) Fukuda, Masatomo majd Ikubo mestertol tanult
Jiu-jitsut. 1882-ben megalapította saját harcmuvészeti iskoláját,
a Judót, amit a szintén általa alapított Kodokan Intézetben kezdett el
oktatni.
jin - a taoizmus tanítása szerint a körbe ágyazott két cseppforma
egyike, a noiesség, az föld, a sötétség, a lágyság szimbóluma. A jang
és a jin kettose a végtelen egészet foglalja magában, ez a tao.
jip jong - koncentráció, összpontosítás (koreai)
jirumyu chagi - ugró rúgással együtt ütés (koreai)
jiu - lágy, természetes (japán)
ju - lágy. természetes (japán)
jitsu - muvészet, technika (japán)
Jiu-jitsu - 2500 évvel ezelott már ismert volt Japánban, ahova
valószínuleg Kínából került. 1600 táján Chen Yuangping kínai mester
megtanította három roninnak a kínai ökölharc, Kempo alapelemeit.
Isome, Fukeo és Minra továbbfejlesztette e pusztakezes harci
muvészetet, egy-egy iskolát hozott létre. A legosibb ösztönös
mozdulatokat gyakorolva e harci muvészet célja: a támadó technikák
hárítását követo elvezetés, irányítás, harcképtelenné tétel.
Technikái közé tartoznak: ütés, rúgás, dobás, gáncsolás, feszítés,
leszorítás, fojtás, idegpontok nyomása. A Jiu-jitsu nem keverék
muvészet, hanem a mozgásformákat a maguk egységében tekinto iskola,
mely egyforma súlyt fektet az összes védekezotechnika ismeretére.
jiu kamae - küzdopozíció (japán)
jiu kamai - küzdo kéztartás (japán)
jiya - tanuló (koreai)
jodan - a test nyaktól felfelé (japán)
jonin - ninják vezetoje (japán)
Judo - Jigoro Kano alapította 1882-ben, a Jiu-jitsu technikái közül
elhagyta a fegyveres technikákat, ütés- és rúgás technikákat
(tanulófokozatoknál). Magyarországon eloször Sasaki Kichisaburo
mester próbálta oktatni. Az elso Judo-klub 1931-ben alakult meg
hazánkban. Az elso övvizsgát 1950-ben rendezték. A Judo lágy muvészet,
az önkifejezés egy útja, amelyben sokkal fontosabb az egymásra
figyelés megtanulása, mint a gyozelem mindenek fölé emelése.
jukgi - lábtechnika (koreai)
juji - keresztezo (japán)
juji gatame - karfeszítés befogó lábon át (japán)
jumuk - ököl (koreai)
jungshin - tan (koreai)

K


kai - találkozás, összekapcsolás (japán)
kakato - sarok (japán)
kakato dachi - sarokállás (japán)
kake - dobás (japán)
kake dachi - kampósállás (japán)
kakuto uke - kézhát védés (japán)
kama - kasza, sarló (japán)
kamae - pozíció (japán)
kankakusei - tribün (japán)
kappo - japán élesztési eljárások (japán)
kara - üres, fegyvertelen (japán)
Karate - Indiából egy buddhista szerzetes. Bodhidharma révén került
Kínába, ahonnét mint Kempo került Okinawa szigetére. Japán területén
Kenwa Mabuni és Gichin Funakoshi kezdte el terjeszteni. Funakoshi
nevéhez fuzodik a Shotokan iskola megteremtése. Kenwa Mabuni a
Shito-ryut hozta létre. Ismertebb iskolák: Shotokan, Goju-ryu,
Wado-ryu, Shito-ryu, Kyokushinkai. A kara szó nemcsak fegyvertelen
állapotra utal, hanem egy ,,lelki ürességre'', megtisztulásra is.
A zen tanítása szerint az üresség szellemi készenléti állapotot
jelent. ,,Ha szellemed üres, akkor mindig készen áll mindenre,
nyitott minden irányban.'' Technikái közé az ütés-, rúgás-, védés-,
valamint töréstechnikák tartoznak.
kaunde - az öv és a nyak közötti testfelület (koreai)
katana - szamurájkard, melyet tulajdonosa övébe tuzve viselt, éllel
felfelé (japán)
katsu - japán élesztési eljárások (japán)
kawazu gake - dobás lábfonással (japán)
keage - nyújtott lábú lendítés (japán)
keikoku - megintés (Judo) (japán)
kekomi - löko rúgás (japán)
kekkaiseisegi - eredmény (japán)
Kempo - kínai ökölharc, ld. Karate, Bodhidharma (kínai)
ken - kard (japán)
Kendo - a kard útja, a Ken-jitsuból származó vívómuvészet. Kb. 1m
hosszú bambusz- vagy fakardot, úgynevezett sinait használnak a
víváshoz, amit két kézben fognak a harcosok. Öltözet: sisak, páncél,
kesztyu, hakama, gyakorlásnál bambuszkard, nagymesternél (7 dantól)
éles katana. (japán)
kento - seikenen végzett fekvotámasz (japán)
ki - ero, energia, életero (japán)
kiai - harci kiáltás (japán)
kiba dachi - lovaglóállás (japán)
kihon - alapgyakorlat (japán)
kikengachi - gyozelem feladás miatt (Judo) (japán)
kime - összpontosított belso ero (japán)
kin geri - rúgás herére (japán)
kizami - elöl lévo kézzel vagy lábbal végrehajtott technika
ko - kicsi, kis (japán)
kogi - óvás (japán)
koka - a Judo versenypontozás legkisebb egysége (japán)
kohai - alacsonyabb rangú (japán)
kokoromi - kísérlet
koken - a csukló felso része (japán)
kokutsu dachi - hátsó védoállás (japán)
Kojiki - Régi Dolgok Feljegyzései, i.sz. 700 táján állították össze.
(japán)
ko yubi - kisujj (japán)
koshi - csípo, lábujjpárna (japán)
kuatsu - japán élesztési eljárások (japán)
kubi - nyak (japán)
kumikata - megfogás, állás fogásban (japán)
kumite - küzdelem (japán)
kung - ügyes (kínai)
Kung-fu - Elodje a Kempo, valamint más ókínai testedzo gyakorlatok.
A Shaolin kolostorból származtatják az osi Kung-fut. (kínai)
kusari gama - láncos sarló (japán)
kusuri yubi - gyurusujj (japán)
kup so - életpont (koreai)
kuzushi - egyensúlyvesztés (japán)
kwon - ököl (koreai)
kyo - csoport, iskola, irányzat (japán)
kyocha - keresztezoállás (koreai)
kyokpa - töréstechnika (koreai)
kyoku - végso, legtávolabbi (japán)
Kyokushinkai - találkozás a végso igazsággal (japán)
Kyokushin karate - Alapítója Masutatsu Oyama. A japán karate
irányzatok egyik iskolája, ahol igen nagy hangsúlyt fektetnek
a fizikai eronlétre és a valós, életszeru, kemény küzdelemre. (japán)
kyong ge - meghajlás (koreai)
kyong gi - verseny (koreai)
kyong go kyu yang - versenyszabályok (koreai)
kyu - tanulófokozat (japán)
kyun jang - egyensúly
Kyudo - Japán íjász muvészet (japán)

M


ma - hátra (japán)
machun so - vezényszóra, számolásra (koreai)
makgi - hárítás (koreai)
mae - elore (japán)
maitta - föladás (japán)
makiwara - ütofa (japán)
ma sutemi waza - vetodéses dobás hátra (japán)
mata - comb (japán)
matsuki - közdelem (koreai)
mawashi - köríves (japán)
mawate - fordulás (japán)
me - szem (japán)
migi - jobb, jobb oldal (japán)
migi ato shumi - jobbra hátra (japán)
migi mae shumi - jobbra elore (japán)
mikazuki geri - talprúgás (japán)
mikulgi - csúsztatás
mit - alsó (koreai)
mit tok - állcsúcs (koreai)
moa sagi - zártállás (koreai)
mok - nyak (koreai)
mokuso - meditáció (japán)
momtong bachim - fekvotámasz (koreai)
moro - kettos (japán)
morote - kétkezes (japán)
morote gedan barai - kétkezes alsó söprés (japán)
mung nyam - meditáció (koreai)
musubi dachi - meditációs, köszöno állás (japán)

N


nage - dobás (japán)
nage no waza - 15 alapdobás (japán)
nage waza - dobástechnika (japán)
naginata - kiegyenesített kasza (japán)
najunde - öv alatti rész (koreai)
naka yubi - középsoujj (japán)
nakai - belépni (japán)
nami juji jime - rendes keresztfojtás (japán)
nami juji shime - rendes keresztfojtás (japán)
narami sogi - párhuzamos- vagy készenléti állapot (koreai)
ne - talaj, föld (japán)
neryo - lefelé irányuló (koreai)
ne waza - földharc technika (japán)
Nihon Shoki - Japán Krónikák Gyujteménye (japán)
nihon - gyozelem két ponttal (japán)
nihon nukite - ütés két ujjal (japán)
ninja - lopakodó, Az 500-as években tuntek fel Japánban, akkor még
shinobi, besurranó volt a nevük. Vezetojük a jonin volt, a 30-40 fos
csoportokat a chuninok irányították, a végrehajtás a genin feladata
volt. A ninjaszervezetek megbízásból kémkedtek, öltek, a szamurájok
ellenképeként tartották oket számon. (japán)
niunje sagi - küzdoállás (koreai)
nomo - akadály felett átugrás technikája (koreai)
nopunde - a test nyaktól felfelé (koreai)

O


obi - öv (japán)
o goshi - nagy csípodobás (japán)
oguryu - átlós (koreai)
o guruma - combtámaszos csípodobás (japán)
ojigi - üdvözlés (japán)
okuri ashi barai - bokaingatás oldalt (japán)
okuri eri jime - hátsó kereszthurok fojtás (japán)
ollyo - lefelé (koreai)
omgyo didigi - lépésváltás (koreai)
oroshi - lefelé (japán)
orun - jobboldal (koreai)
osaekomi - leszorítás (japán)
osaekomi toketa - leszorítás megszunt (japán)
o soto gake - nagy külso horogdobás (japán)
o soto gari - hátsó külso kaszálógáncs (japán)
o soto guruma - nagy külso horog két lábra (japán)
osu - köszöntés (karate) (japán)
otogani - magasabb fokozatú
o uchi barai - nagy belso söprés (japán)
o uchi gari - nagy belso horogdobás (japán)
oya yubi - hüvelykujj (japán)

P


pakat palmok - alkar külso oldaléle (koreai)
palmakasal - oldalcsere állásban (koreai)
palja - nyitott (koreai)
palmok - alkar (koreai)
pandec - fordított, ellentétes oldali (koreai)
piyeji - félreugrás, támadás elol ellépés (koreai)

R


randori - szabad, gyakorló küzdelem (japán)
randori ne waza - szabad földharc (japán)
randori shiai - versenyszeru állásharc (japán)
randori tachi waza - feltételekhez kötött versenyszeru állásharc
(japán)
rei - üdvözlés (japán)
renraku waza - dobáskombináció (japán)
ritsu rei - üdvözlés állásban (japán)
ronin - gazdátlan szamuráj (japán)
ryu - út, iskola (japán)
ryutoken - középsoujj középso ízülete (japán)

S


sabom nim - mester
sai - acélvilla (japán)
sakotsu - kulcscsont (japán)
sanchin dachi - háromszögállás (japán)
sangi - edzoruha kabátja (koreai)
sangaku - háromszögtechnika (japán)
sasae - fenntartani (japán)
sasae tsurikomi ashi - bokaingatás elore forgással (japán)
sasun - átlós (koreai)
sataguni - ágyék (koreai)
seoi - a lapocka feletti rész (japán)
seoi nage - válldobás (japán)
seiken - az ököl elso két ízülete (japán)
sempai - idosebb, magasabb rangú (japán)
sensei - tanító, mester (japán)
seiza - sarokülés (japán)
sewo - függoleges (koreai)
seppuku - a harakiri kínai neve, ez a helyes elnevezés (kínai)
shiai - küzdotér, verseny (japán)
shido - megjegyzés, enyhe büntetés (Judo) (japán)
shiatsu - élesztési eljárások rendszere
sho - pihenj (koreai)
shiko dachi - süllyesztett- vagy sumoállás (japán)
shime waza - fojtástechnika (japán)
shihan - mester (japán)
shin - igazság, valóság (japán)
shinden - szentély (japán)
shinobi - besurranó, ninja eredeti elnevezése (japán)
shintai - egyenesvonalú mozgás (japán)
shizei - felállás (japán)
shitabaki - nadrág (japán)
shizen - természet (japán)
shizen (hon)tai - természetes- ,alap- vagy támadóállás (japán)
shobu - gyakorló küzdés (japán)
shotei - a tenyér csukló felé eso része (japán)
shubaku - régi japán harci eljárás (japán)
shikakku - leléptetés (koreai)
shotei tsuki - tenyérütés (japán)
sibum - bemutató (koreai)
simsa - vizsga (koreai)
sok do - gyorsaság (koreai)
so - állás (koreai)
sogi - állás (koreai)
sonso - eskütétel (koreai)
soto makikomi - külso kardobás vetodéssel (japán)
soto ude uke - belso alkarvédés (japán)
su gi - kéztechnikák (koreai)
sune - sípcsont (japán)
sukui nage - oldalsó páros lábfelrántás (japán)
sumi gaeshi - lábszárátforgatás (japán)
sumi otoshi - ledöntés (japán)
Sumo - osi japán birkózás. Suinin császár idején, i.e. 230-ban
rendezték az elso birkózóversenyt. 15 napos versenyek keretében
évente hatszor rendeznek Sumo bajnokságot. Minden nap több küzdelem
zajlik le a kör alakú küzdotéren. A küzdelem célja az ellenfél
kiszorítása a körbol, vagy arra kényszerítése, hogy a lábán kívül más
testrésze is érintse a talajt. 90 alaptechnikát különböztetnek meg.
Öltözet: derékra és ágyékra erosített öv. Gyoztes: díszkötény, katana,
yokosuna öv, háncslapfüggok. A mérkozés megkezdése elott a versenyzok
sót szórnak a küzdotér felé, a megtisztulás, a gonosz távoltartása
szimbólumaként. Ezután a kör szélén leguggolnak és széttárják
a karjukat üdvözlésképpen, s jelezve, nincs náluk fegyver. (japán)
supyung - vízszintes (koreai)
suryang - edzés (koreai)
sumshingi - légzéstechnika (koreai)
sun - egyenes (koreai)
sutemi - vetodés (japán)

T


tachi - állás, hosszú japán kard, melyet övre függesztve, éllel
lefelé viseltek a szamurájok háború idején. (japán)
tae - rúgni (koreai)
Taekwon do - Choi Hong Hi által alapított, Koreában kifejlesztett
harci muvészet, a lábbal és kézzel küzdés muvészetet. Koreában
a VII. században a Silla félszigeten létrejött a betolakodók
eluzésére a Hwarang-do különítmény. Ekkor már létezett Sillán
a kéztechnikákra építo Soo Bakgi és a lábtechnikákat elonyben
részesíto Taek Kvon. Mindkét irányzat 25 alapállást használt,
ezek magukban foglalták az ütések, rúgások, hárítások, esések,
gurulások, húzások stb. kiindulóhelyzeteit. Fokozatok: 10-1 gup
(tanuló fokozatok), 1-9 dan (mester fokozatok). (japán)
tai - egész test (japán)
Tai jitsu - régi japán harci muvészet (japán)
tai otoshi - támasztott gáncs (japán)
tanden - alhas, súlypont (japán)
tani otoshi - hátsó külso horogledöntés (japán)
taisabaki - forgómozgás (japán)
taiso - gimnasztika, bemelegíto gyakorlat (japán)
taiza - sarokülés (japán)
tatami - tradicionális japán gyékényszonyeg, ennek muanyag, vagy
borhuzatú változatát használják a budo irányzatok (japán)
tao - a jin és a jang kettosén alapuló egységes egész
taoizmus - a taón nyugvó egységszemlélet
Tao te king - Az Út és az Erény Könyve. A taoizmus 81 szakaszból
álló könyve, Lao-ce-nak tulajdonítják (a taoizmus megalapítója).
te - kéz (japán)
teisoku - a talp belso éle (japán)
tendo - fejteto (japán)
tenkan - körmozgás, a támadás megállítás nélküli elvezetése
egy körív mentén (Aikido) (japán)
tettsui - az ököl kézél feloli oldala (japán)
tobi - ugró, repülo (japán)
tomoe nage - fejenátdobás (japán)
tonfa - rizsdugványozófa (japán)
tokui waza - kedvenctechnika (japán)
tori - támadó, dobó fél (japán)
torite - régi japán harci gyakorlat (japán)
tsugi ashi - követolépés (japán)
tsuki - ütés (japán)
tsuruashi dachi - daruállás (japán)
tsukidachi - ujjvég (japán)
tsuku - helyezés (japán)
tsukuri - dobáselokészítés (japán)
toho - a hüvelykujj és a mutatóujj kö

Hozzászólások (0)

Még nem szólt hozzá senki, légy Te az első!
Ha Te is szeretnél hozzászólni, be kell jelentkezned.
Bejelentkezéshez kattints ide, ha még nem regisztráltál, regisztrálj!
Zenelejátszó

Az alkalmazás használatához Flash playerre van szükség.

Diavetítő

Az alkalmazás használatához Flash playerre van szükség.