A karate egy ősi távol-keleti eredetű küzdőművészet, és egyben az egyik legfiatalabb küzdősport. Test- és léleképítő rendszer, amely sporttá vált, és több különböző ágon fejlődik. A karate japán küzdősport; a közös eredetű harcművészethez a japánok hozzátették a maguk végtelenül precíz, rendszerező képességét, mentalitását és a szamuráj hagyományokat.

Több, alapjaiban azonos, de részleteiben eltérő elveket valló és gyakorlatot követő stílusirányzat és ennek megfelelően több stílusszövetség létezik. A legfontosabb tradicionális karate stílusok a következők: shito-ryu, shotokan, goju-ryu és wado-ryu. A Világszövetség, a WKF (World Karate Federation) összefogja ezeket a stílusokat, és közös versenyszabályokat dolgozott ki számukra. Rendszeresen szerveznek Európa- (évente) és Világbajnokságokat (kétévente). 

A karatéban nagy szerephez jut a fegyelem, amely a külsőségeken túl a sportolók tudatára, gondolkodásmódjára is komoly hatást gyakorol. Pontosságra, kitartásra, önuralomra, tiszteletre és szerénységre, valamint közösségi életre nevel. Változatos mozgásformáival a test minden porcikáját alaposan megmozgatja, pontos, szép mozgásra tanít, és a hosszú ifjúság előnyével, jó közérzettel, frissességgel ajándékoz meg. Élettani hatásainál fogva a legjobb és leghasznosabb szárazföldi sportok egyike. 

A karate kezdetben az önvédelem művészete és tudománya volt, olyan emberek számára, akiknek nem volt fegyverük. Az okinawai karatemesterek úgy gondolták, hogy a karate az ő vallásuk meghosszabbítása, egyfajta életforma. Önvédelmi módszerként azonban az idők folyamán egyre kevésbé volt rá szükség, mind inkább fizikai kondicionáló módszerré vált, s a versenyrendszer bevezetésével sporttá alakult. A karate olyan népszerű lett, hogy iskolák, egyetemek, kezdték tanítani sportoktatásukban.  

A karatéka a saját testét ? lábát, kezét, könyökét, stb. ? csendes, rejtett fegyverekké edzi, amelyek szükség esetén villámgyorsan működnek. Reflexei annyira pontosak, hogy védőfelszerelés nélkül is képes harcolni ellenfelével. A karatét a testmozgás tudományos alapjain dolgozták ki, s a karatékát fizikai és mentális értelemben egyaránt egészséges, jól koordinált személlyé formálja. Fő haszna és iránya az egészséges fizikai, mentális és erkölcsi fejlődés. 

A karate-do az ?üres kéz útját?, azaz, átvitt értelemben a fegyvertelen önvédelmet jelenti. A haladók szintjén a kara = üres szó már új jelentésre tesz szert, azt jelenti, hogy üressé, indulatmentessé, nyugodttá tudod tenni magad. Küzdelem közben elmúlik az indulat, a félelem, és normálisan tudod értékelni és elvégezni a rád váró feladatokat.  

A karate-do = a karate útja: életforma. Az, aki arra vágyik, hogy elsajátítsa a Kelet filozófiáját, a karate tanulmányozása során képes lesz rá.  

A do = út, amelyen végig kell menni. Mindenkinek meg van a saját útja, amelyen az élete folyamán végighalad. Aki azonban előreszalad, elfárad, aki pedig letér az útról, az eltéved. Egy japán mondás szerint az, aki rendszeresen edz, és meg tudja magát védeni másképp él. 

Karate kialakulása

A kínai császár meghívására 520-ban buddhista szerzetesek érkeztek Indiából, a karate ősi technikáit ők vitték magukkal Kínába. A legenda szerint egy Budhidharma nevezetű szerzetes kolostort alapított, amely a buddhizmus és a küzdőművészetek ősi fellegvára lett.

A buddhista papok keresték az emberi teljesítőképesség határát. Rájöttek, hogy a szellemi teljesítőképességük csak akkor maximális, ha testi erejük, állóképességük is megfelelő. Megfigyelték az állatok mozgását, a madarak szárnypróbálkozásait. Ezek alapján kemény edzésrendszert és önvédelmi technikákat fejlesztettek ki. 

Egy buddhista pap nem viselhetett fegyvert, s hosszú vándorútjaikon számtalan támadásnak voltak kitéve, amit vissza kellett verniük. Lassan így alakult ki, hogy a papok szellemileg és fizikailag is magasabb rangú emberekké váltak. A papoktól a kínai harcosok, tőlük pedig az Okinawa-sziget lakói is eltanulták a pusztakezes közelharci technikákat. Így került Japánba a karate őse, amit akkor ?kínai kéz?-nek hívtak. 

Az okinawaiak nagy hasznát vették e harcmodornak, mivel a japán császár a közemberek számára betiltotta a fegyverviselést: csak a szamurájok hordhattak fegyvert. Volt is nagy csodálkozás a szamurájok körében, amikor egy-egy társukat holtan találták, de fegyver nem ejtett sebet rajtuk. Az okinawaiak titokban gyakorolták e technikát, és kiegészítették a test test elleni küzdelem helyi formáival. Így alakult ki az okinawai stílus. A 20. század elején egy mester változtatott a küzdelmi mód régi írásjelén, és a ?kínai kéz? helyett üres kezet, ?karaté?-t írt. 

Japánban az első világháborút követően terjedt el a karate. A japán kormány nem találta megfelelőnek a fiatalok nevelési módszereit, a külföld majmolását. Ezért karatemestereket hívott Okinawáról, és támogatta bemutatóikat. Az elmúlt időszakban a karate az egész világon elterjedt, és világszövetséggel rendelkező sportággá vált (World Karate Federation, WKF). Versenyszerűen több mint kétmillió ember űzi, de becslések szerint akár kilencvenmillió is gyakorolja. Kétévente kerül megrendezésre a WKF Felnőtt Világbajnokság, de néhány éve már Világjátékokat és Golden League versenyeket is szerveznek, amelyen csak a világ legjobb versenyzői képviselik országaikat.  

Európában is megalapították az egységes karate szövetséget, amely az European Karate Federation (EKF) nevet viseli. Ezen szervezet évente háromféle versenyt rendez: Felnőtt EKF Európa Bajnokság, Kadet és Junior Európa Bajnokság és Régiók Európa Bajnoksága. Európában a legnépszerűbb küzdősport a karate, megelőzve a judo-t és a teakwando-t.  

Magyarországon a karate államilag elismert és támogatott szakszövetséggel rendelkezik (Magyar Karate Szakszövetség, MKSZ), és húszezer tagja van.  Ezeken kívül több stílusszervezetnek van országos, kontinentális és világszövetsége is, de az egységes versenyrendszer a WKF, amelynek komoly esélye van a 2012-es olimpiára bekerülni. 

Shito-ryu kialakulása

A karate szülőföldje Okinawa. Okinawa Kína és Japán között helyezkedik el, és a Ryu-kyu-szigetcsoport legnagyobb szigete. Történelmét földrajzi fekvése nagyban meghatározta. Kultúráját kínai és japán hatások alakították. A pusztakezes küzdelem alapjául a kínai shaolin irányzat szolgált.

Az Okinawa-te (okinawai kéz), ahogy abban az időben nevezték, fokozatosan fejlődött ki a szigeten. Kialakulását nagyban befolyásolta, hogy az 1300-as évek közepén a király rendeletben tiltotta meg polgári személyek számára a fegyverviselést. Az 1600-as évek elején a szigetet japán katonaság szállta meg, és a fegyverviselést ezután minden okinawai számára megtiltották. Az ellenálláshoz a japánokkal szemben köznapi eszközöket kezdtek alkalmazni, és így alakult ki a sajátos okinawai fegyverhasználat, amely a pusztakezes küzdelem művészetének része lett. 

Japán fokozatosan bekebelezte a szigetet, és a konszolidációval a harci művészetek gyakorlását is engedélyezte. Az Okinawa-te elnevezést felváltotta a karate-jutsu elnevezés, itt a kara-jutsu a ?kínai kéz művészeté?-t jelentette. Később a ?kara? szót más jellel írták le, ami az azonos ejtés ellenére üreset jelentett. A japánok nem akartak kínai emlékeket harci művészetükben, amit saját kultúrájukba kezdtek beolvasztani. 

Okinawán a karaténak 3 irányzata volt: a shuri, a naha, és a tomari. Ezek az irányzatok egy-egy helység, illetve város nevéből alakultak ki. A shuri első nagymestere Sakugawa volt. Az ő tanítványa volt a shuri-te legendás mestere, Matsumura Sokon, akiről számos csodás történetet mesélnek. Győzelmeit nem csupán technikai ügyességével érte el, hanem a lélektan gyakorlati alkalmazásával is. A királyi család oktatója volt.

Matsumura tanítványa, Anko Itosu (1830-1957) mestere volt Kenwa Mabuninak és Gichin Funakoshinak (1868-1957), aki a shotokan stílust kialakította Japánban. Az 1800-as évek végéig csupán az a karateirányzat létezett Okinawán, amit Sakugawa, majd tanítványa, Matsumura oktatott. 

A másik kareteirányzat megalapítása, amelynek központja Naha város lett, Higaonna Kanryo (1845-1915) nevéhez fűződik. Tanítványai közül a leghíresebb Chojun Miyagi (1887-1953) volt, aki rendszerezte mestere tanításait, és kiegészítette a Kínában töltött évei során elsajátított légzés- és lelkigyakorlatokkal és más kínai küzdelmi elemekkel. Az új módszert gojunak nevezte, a kemény (go) és a lágy (ju) szavak összevonásából. 

 Kenwa Mabuni (1889-1952) két mestertől is tanult, Anko Itosutól és Higaonna Kanryótól. Egyesítette a dinamikus, gyors, hosszú mozgássorozatot és a stabil, körkörös, rövid, erős mozgásrendszert, és megalapította a shito-ryut. Ezért a shito-ryu stílusra jellemző, hogy a hagyományok tiszteletben tartásával kétféle mozgásrendszer található meg benne, különösen a katákban, a formagyakorlatokban. A shito-ryu 60 katája közül, fele a shotokan, másik fele a goju-ryu stílusra hasonlít. Kenwa Mabuni a shito-ryu megnevezést két mestere iránti tiszteletből nevük kezdőbetűjéből alakította ki.

Kenwa Mabuni nemesi bushi (harcos) családból származott. Családja évszázadokon keresztül szolgálta az okinawai nemeseket. Mabuni 13 évesen kezdett karatézni Anko Itosunál, aki nagy hatással volt rá. Itosu halála után Mabuni a sírhelynél szentélyt készített, és naponta gyakorolta az Itosutól tanult katákat. Mabuni barátja, Miyagi mutatta be Higaonna Kanryónak, akitől a naha-te stílust tanulta. 1929-ben Mabuni végleg letelepedett Osakában. Rendőrtisztként sokat utazott, és több helyen is tanított karatét. Kezdetben Hanko-ryu néven regisztráltatta dojoját, később megváltoztatta, és shito-ryu lett a hivatalos neve.  A mesteri iránt érzett tiszteletből, azok neveinek betűiből alakította ki ezt a kifejezést.

Az elnevezés miatt többen támadták Mabunit, mivel komolytalannak találták a rövidítéseket. Mabuni viszont meg volt győződve arról, hogy jó az, ha az emberek személyhez tudják kötni az irányzatot.  

Mabuni híres tanítványai közé tartozott Teruo Hayashi, aki a senshin-kai vezetője lett Kuniba halála után. Később létrehozta a Hayashi-ha Shito-ryut. A Shito-ryu nagy hangsúlyt helyez a hagyományok megőrzésére, tiszteletére, de bátran használja más stílusok jó technikáit is a sajátjai mellett. Fontosnak tartja a katák (formagyakorlatok) tanulását (ebben a stílusban van a legtöbb kata), és jó viszonyt alakít ki más stílusokkal.

Kenwa Mabuni halála után több iskola alakult a shito-ryun belül. Ezek az iskolák vezető mestereik szerint különböznek.  Hayashi 1960-ban megalapította saját kobudo-iskoláját, a kenshin-ryut, amelynek 10. danos mestere. Soke Teruo Hayashi volt a WUKO technikai igazgatója, amelyet később WKF (World Karate Federation) néven szerveztek újjá. Más hasonlóan fontos tisztségeket is elért: a WKF bírói testületének elnöke volt, a Japán Karate Szövetség pedig a 10. dant adományozta neki az elvégzett munkája és a karate érdekében tett erőfeszítései elismeréseképpen.

Shito-ryu Magyarországon

Teruo Hayashi mester 1984-ben látogatott először Magyarországra, és az IBUSZ Világkupa résztvevőit elkápráztatta fergeteges bemutatójával. Borotvaéles szamuráj-kardokkal támadták, s ő a vágások felett átugorva mutatta be technikáit. A tanítványa Shihan Julius Thiry (8. dan) ugyancsak 1984-től nyújt óriási segítséget a magyarok számára a shito-ryu tanulásában. Eredeti neve Thiry Gyula, hiszen tizenévesen vándorolt ki először Németországba, majd az Amerikai Egyesült Államokba.

Óriási segítséget jelent számunkra, hogy az ő közreműködésével a saját anyanyelvünkön tanulhatjuk a karatét. A magyar shito-ryu mestereknek rendszeresen biztosítja a lehetőséget, hogy seattle-i edzőtermeiben tovább képezzék magukat. De nem csak a hazai shito-ryu karate, hanem a Magyar Karate Szövetség sorsát is szívén viseli. Elindította a hazai bíróképzést, megjelenésével és példamutatásával tekintélyt szerzett a magyarországi Hayashi-ha Shito-ryu számára. 

1984-ben Kurdi Gábor 2. danos shotokanos mesterként meghívást kapott Shihan Julius Thirytől és feleségétől, Tomikótól az Amerikai Egyesült Államokba, ahol megismerkedett a Hayashi-ha Shito-ryuval. Az első meglepetés az volt, hogy a Seattle-i egyetemen tananyagként oktatták a karatét. A második, hogy Amerikában egy magyar ember oktatja a japánokat karatéra. Ez nagyon megfogta Kurdi Gábort. Miután hazatért a saját klubjában Z ÁSÉ-ban tartott először shito-ryu edzéseket. A váltás nagyon nehéz volt. Az ÁSE után a Miskolci Justitia Fuji-Yama Se , majd a BKV Egyesület csatlakozott a stílushoz. A ma harminchat klubot számláló Hayashi-ha Shito-ryu szakág eredetileg e három klub tanítványaiból állt össze. Azóta ebben a stílusban 80 danos mester van, ami igen nagy szó, hiszen hosszú évek kitartó munkája kell ahhoz, hogy valaki elérhesse az áhított feketeövet.  

 A Hayashi-ha Shito-ryu olyan gyorsan terjedt el Magyarországon, hogy 1986-ban már hatszáz fős országos edzőtábort rendeztek Tiszafüreden, amelyet Julius Thiry, és felesége, Kathy Jones tartottak. 1991-ben Mikulás Kupa néven rendeztek versenyt hazánkban, amelyen 14 ország 600 versenyzője vett részt, köztük pedig 100 amerikai, akik Thiry mester tanítványai voltak. 1992-től Miskolcon 10 alkalommal rendezte meg a versenyt Dr. Mészáros János, aki jelenleg már a Magyar Karate Szövetség elnöke és a Nemzeti Sportszövetség alelnöke. Ez a versenysorozat a magyarországi Hayashi-ha Shito-ryu legnagyobb sikere, mert volt év, amikor több mint 45 ország 2700 versenyzője mérkőzött meg rajta.

 karate.ucoz.hu       még több harcművészet, linkkatalógusok, ingyenes hirdetések, honlap kellékek, játékok, letöltések

Megosztás

Link: