A harcművészet

A harcművészet és a küzdősport szót általában ugyanabban a jelentésben használják. Mégis ha megfigyeljük a különböző küzdősportok/harcművészetek ágait, elég könnyedén megkülönböztethetünk két fő irányvonalat, melyet sokan önkényesen, de nem minden alap nélkül egyik vagy másik névhez rendelnek.

• Így harcművészetnek inkább azokat az ágakat és formákat nevezik, melyek mögött egy spirituális és/vagy szellemi rendszer is áll. (pl. kung fu, aikido, tai chi stb.) Másképp megfogalmazva ez művészet. A művész pedig a transzcendenst próbálja megjeleníteni immanens módon. Egy felsőbbrendű cél érdekében cselekszik e világban. Versenyről itt is beszélhetünk, de az nem a ringben, hanem inkább a az életben játszódik. Fontosabb a harcművészetben a szép, illetve a szép győzelem, mint a hatásos és dicsőség lehet a vesztés is.

• A harcművészet egy tipikus leírása a festővel való összehasonlítás. A festőnek ott a paletta az alapszínekkel, a vászon és az ecset. De a felhasznált színeket ő maga keveri ki, és a vonalakat is ő húzza, mindezt a saját stílusában, a saját látásmódja, érzései és érzelmei által. A harcművésznek ott vannak a technikák és formák, amelyeket szabadon módosít és kombinál a saját ízlése, valamint az adott helyzet szerint.

Összefoglalva: A harcművészet a test és a szellem művészete testi oldalról megközelítve, az ember ősi védekező és támadó ösztöneit alapanyagul felhasználva.

• A küzdősport szóhoz pedig inkább azokat rendelik, melyek letisztultak, nem hordoznak kulturális vonásokat, bármilyen kultúrához csatolhatók, inkább a testi értelemben vett harcot fejleszti és nem vagy csak nagyon kis mértékben foglalkozik más kultúrá(k)nak a hozatékával, vagy a szellemi értelemben vett harccal. Más megközelítésben azt mondhatni, hogy küzdősport az, ahol a hatékonyság (mégha részbeni is, pl. boxban csak a kezet szabad használni) felülmúlja a szépség és az egészség szempontjait. (pl. kick-box, sanda stb.) Ez sport, a művészi célokkal ellentétben, itt a verseny, a mozgás és a győzelem számít.

Összefoglalva: A küdzősport egy módszer a hatékony védelemre és támadásra, illetve sport, vagyis az előzőek szabályok között való űzésére.

Természetesen a két fogalom úgy is összeolvad, hogy pl. a karatét lehet küzdősportként alkalmazni, de lehet harcművészetként is művelni.

1. Egyes országok őshonos harcművészeti irányzatai

1. 1. Európa, Észak-Amerika, Dél-Amerika, Ausztrália

• Egyesült Királyság: Box, Fencing, Corno-breton, Defendu, Catch-as-catch-can, Scottish Backhold
• Brazília: Capoeira, Brazil Jiu-Jitsu, Luta Livre, Vale Tudo
• Chile: Cai-Ten
• Defendo: Defendo
• Finnország: MilFight
• Franciaország: Savate, Canne de combat, Gouren
• Görögország: Ókori görög ökölvívás, Ringen, Pankráció
• Írország: Shillelagh (Rince an Bhata Uisce Bheatha)
• Izland: Glima
• Lengyelország: Combat 56
• Magyarország: Baranta, Jakab Lajos Önvédelem, Zen Bu Kan Kempo
• Moldova: Trinta
• Németország: Esdo, MilNaKaDo, IFCM, Weapon Defense System, Modern Self Defence
• Norvégia: Stav
• Portugália: Jogo do pau
• Olaszország: Campidanesa, Strumpa
• Oroszország: Sambo, Systema, Kuresh
• Spanyolország: Zipota, Lucha Canaria, Lucha Leonesa
• Svájc: Schwingen
• USA: Kickbox, American Kenpo, Jeet Kune Do, Taekido, Kajukenbo

1. 2. Afrika

• Gambia: Boreh
• Szenegál: Laamb
• Togo: Evala

1. 3. Ázsia

• Burma: Naban

• Észak- és Dél-Korea: Hwarang-do, Taekwondo, Tangszudó(Tang Soo Do), Taekkyon, Subak (Sub-Yop-Chigi), Csharjok, Cshonmjodó, Hapkido, Geomdo, Kyeoktooki, Kuksoolwon, Ssireu

• Fülöp-szigetek: Arnis, Eskrima (Arnis de mano, Estocada, Pagkalikali), Kali (Kali Silat, Pekiti-Tirsia Kali)

• India: Kalarippayat, Vajramushti, Gatka, Shastar Vidiya, Silambam, Varma Kalai, Shirayan Vajramutthí, Inbuan, Malla-yuddha, Pehlwani, Kushti

• Indonézia: Pencak Silat, Penjang Gulat, Escrima, Kali, Kuntao

• Irán (Perzsia): Varzesh-e pahlavani, Pahlavani, Bastani, Kutaeka Do, Koshti

• Izrael: Krav Maga (magyar vonatkozás!), Hisardut

• Japán: Aikidó, Aikijutsu, Iaidó, Iaijutsu, Jodo, Dzsúdó, Jiu-Jitsu (Ju-Jutsu), Jukendo Jukenjutsu, Karate, Kempo (Kenpo), Kendó, Kendzsucu, Kobudo, Kjúdó, Kyujutsu, Naginatado, Naginatajutsu, Nindzsucu, Shorinji kempo, Sojutsu, Taijutsu

• Mongólia: Bökh

• Okinava (japán sziget): tradicionális karate, Okinawa Kobudo, Te(De)

• Kína - Kínai harcművészet (kungfu vagy wushu): autentikus kínai harcművészet, Wushu (sport- vagy versenywushu), Guoshu (Kuoshu), Hajlékony Munka Stílusa (Rou Gong Men), Xingyiquan (Hsing-I), Északi/Déli Saolin-kungfu (Shaolin Gong Fu), Wing Chun, Baguazhang, Tong Bei Chuan, Liu He Ba Fa (Lok Hup Ba Fa, vízibox), Lan Shou, Taijiquan (Tai Chi, T'ai-Chi-Ch'uan), TaijiDao, Shuai Jiao (kínai birkózás) stb.

• Közép-Ázsia: Kurash (Kuresh)

• Laosz: Muay Lay Lao

• Mianmar (Burma): Bando (Thaing), Banshei, Lethwei

• Malajzia: Bersilat, Kuntao

• Srí Lanka: Chinadi

• Tibet: Tescao, Simhanada Vajramukti, Lama Pai

• Thaiföld: Muay Thai, Krabi Krabong: Lerdrit, Muay Boran,

• Törökország: Sayokanm Ya?l? güreş

• Vietnam: Co-Vô-Dao, Vo Thuat, Viet Vo Dao, Vovinam, Qwan Ki Do (Quan Khi Dao), Han Bai, Thanh Long, Viet Vu Dao, Tran Minh Long, Nguyen Trung Hoa, Binh Dinh (Tay Son), Kim Ke, Cuong Nhu, Yong Chun

           Sótókan karate

1. A szó jelentése

A ?Shotokan? elnevezés két szóból áll. A ?Shoto? jelentése ?a fenyves zúgása?, a ?Kan? jelentése ?épület, hely?. A ?shotokan? tehát íaz a hely, ahol a fenyves zúgása hallható. A ?Shoto? egyben Funakoshi költ?neve is.

2. Jellemzők

A Shotokan karate egy hagyományos japán küzd?sport. Támadó és védekezési technikák rendszere, amely fegyverként és pajzsként használja a különböz? testrészeket, különösen a karokat és a lábakat. Az edzés három részre bontható:

Kihon: partner nélküli edzés (árnyék-boxolás). Az alaptechnikák: dachi (állás), tsuki (ütés), uke (védekezés), uchi (csapás) és geri (rúgás).

Kata: (formagyakorlat): támadó és védekez? mozdulatok meghatározott sorozata. A Katák egymásra épülnek, minden övfokozathoz adott kata tartozik.

Kumite: küzdelem - a távolság (maha) és az id?zítés technikája. Különböz? nehézségi fokai vannak. A Sanbon kumite például 3 lépéses küzdelem. Az Ippon kumite 1 lépéses. A Jio ippon kumite félig szabad küzdelem.

A ?sima" Kumite szabad küzdelmet jelent, általában barna és fekete övesek között. Nincs full contact, minden technikát ?kontrollal? kell végrehajtani. Nagy hangsúly van a gyors és egyszer? technikákon: egy ellenfél - egy technika.

Az elméd legyen olyan, mint a víz (Mizu-no-kokoro) Tisztitsd ki az elméd, hogy nyugodt legyen, mint a háborítatlan viztükör, így figyeld az ellenfeled. A nyugodt vizfelületen tisztán látható a tükörkép, de ha a vizet megzavarod, a tükörkép szétesik. A víz pusztító elem is lehet. Ha szükséges, légy annyira pusztító, amennyire kell.

Az elméd legyen olyan, mint a Hold (Tzuki-no-kokoro) Mindig teljes mértékben legyél tudatában az ellenfeled jelenlétének, mozgásának - mint ahogy a holdfény is mindig egyenletesen terül el a tájon. A holdfényt eltakaró felh?k - az idegesség, a nyugtalanság, a zaklatottság.

Akarater? és a tudás Nem elég tudni a technikát és felismerni annak szükségességét - akarni kell. Nem elég megütni az ellenfelet - akarni kell megütni. De nem elég csak akarni - ismerni kell a megfelel? technikát.

3. Katák listája ABC sorrendben

• Bassai-shô = ,,Törj be az erődbe" (shô = kicsi)
• Bassai dai (dai = nagy)
• Chinte/Chintei
• Empi (Wanshu)
• Gankaku (Chinto) = ,,Daru a sziklán"
• Gojushiho shô = ,,54 lépés"
• Gojushiho dai
• Hangetsu (Seishan) = nevét a hangetsu dachiról kapta
• Heian-oi-kumi
• Heian shôdan
• Heian nidan
• Heian sandan
• Heian yondan
• Heian godan
• Jiin
• Jion = nevét egy szentélyről kapta
• Jitte/Jutte = ,,Tíz kéz"
• Kaminari
• Kanku shô
• Kanku dai (Kushanku)
• Meikyo shodan
• Meikyo nidan
• Meikyo sandan
• Ni-j?-shi-ho (Nisei-shi) = ,,24 lépés"
• Pakua
• Saifa
• Sanchin
• Seienchin (Seyunchin)
• Seipai
• Sôchin
• Suparimpei
• Taikyoku shôdan
• Taikyoku nidan
• Taikyoku sandan
• Taikyoku yondan
• Taikyoku godan
• Tekki shodan
• Tekki nidan
• Tekki sandan
• Tenno
• Unsu
• Wankan

4. Funakoshi Gichin: a karate 20 alapelve

• 1. A karate tiszteletadással kezdődik és tiszteletadással ér véget.
• 2. A karatéban nincs első támadás.
• 3. A karate az igaz elveket szolgálja.
• 4. Ismerd meg önmagad, aztán az ellenfeled.
• 5. A technikánál előbbre való a szellem.
• 6. Szabadítsd meg a szellemed a terheitől.
• 7. A hiba hanyagságból ered.
• 8. Ne gondold azt, hogy a karate csak a dojo-ban van jelen.
• 9. A karate gyakorlása az egész életet betölti.
• 10. Ha mindent áthat a karate szelleme, a szépség fog uralkodni.
• 11. A karate olyan, mint a forró víz, ha nem ég alatta a tűz, kihűl.
• 12. Ne a győzelemre gondolj, az vezessen, hogy ne veszíts.
• 13. Ha nem boldogulsz az ellenfeleddel, változtass.
• 14. A küzdelem nem más, mint a körülményekhez való alkalmazkodás.
• 15. Kezedet és a lábadat kardként használd.
• 16. Ahogy felnősz, millió ellenség vesz körül.
• 17. Az alapállás a kezdőknél felvett, a gyakorlott tartása már természetes.
• 18. A kata legyen pontos. A valódi harc más dolog.
• 19. Mindig tartsd szem előtt az erő mértékét, a test hajlékonyságát és a technika sebességét.
• 20. Soha ne elégedj meg elméleti tudásoddal.

                              Teruo Hayashi

         Soke Teruo Hayashi a karate és a kobudo legendája. 1924-ben született Nara városában. Gyermekkorában judót tanult, amibol 3. dan övfokozatot ért el. Hayashi közvetlen tanítványa volt Kosie Kokuba és Mabuni mestereknek.

      Hogy a karaténak ne csak a Japánban művelt változatát ismerje meg, Hayashi mester 1955-ben a karate szülőhazájába, Okinawára utazott, hogy megismerje annak gyökereit is. Itt karatét és fegyveres harcművészetet tanult Shoshin Nagaminétól, a matsubayashi shorin-ryu megalapítójától, valamint Kenko Nakaimától, aki a kevéssé ismert, de annál hatékonyabbnak tartott ryuei-ryu nevű, csak zárt családi körben tanított stílus mestere volt. Nakaima csaknem egy év kemény próbálkozás után fogadta tanítványául Hayashit, aki így az első kívülállóként tanulhatta meg és oktathatta az addig féltve őrzött stílust.

Okinawáról visszatérve megalapította saját stílusát, amely egyaránt épült a japán és az okinawai elemekre. A Hayashi-ha shito-ryu fontos és elválaszthatatlan része jó néhány ryuei-ryu-formagyakorlat és más okinawai technika. Hayashi 1960-ban megalapította saját kobudo-iskoláját, a kenshin-ryut.

Soke Teruo Hayashi volt a WUKO technikai igazgatója, amelyet később WKF (World Karate Federation) néven szerveztek újjá. Más hasonlóan fontos tisztségeket is elért: a WKF bírói testületének elnöke volt, a Japán Karate Szövetség pedig a 10. dant adományozta neki az elvégzett munkája és a karate érdekében tett erőfeszítései elismeréseképpen.

Érdemes néhány szót szólni Hayashi mesterrel kapcsolatban a kobudóról is, amelynek szintén 10. danos mestere. A világ jó néhány rangos karateiskolájában a fegyveres harcművészetet a dan fokozathoz szükséges tudásként kezelik. A Hayashi mester által megalapított stílus neve kenshin-ryu kobudo, amelyet az okinawai tradicionális fegyveres stílusokban szerzett tapasztalatai alapján fejlesztett.

Soke Teruo Hayashi 2004. szeptember 24-én hunyt el.

Hayashi mester stílusát Magyarországon sok karateklub ápolja.

Funakosi Gicsin ( nyugaton Gichin Funakoshi) (Suri, Okinava, 1868. november 10. - Tokió, 1957. április 26.) japán harcművész, aki az okinawai eredetű karatét Japán fő szigetén elterjesztette.

A karatedó, ?az üres kéz útja? okinavai eredetű japán harcművészetként vonult be a köztudatba.

1. Életútja és a karate

11 éves korában kezdett okinawatét tanulni, ez a karate őse. Amatu Ansho és Hokotsu Ansho mestereknél.

1906-tól az Okinawai Shobukai Társaság titkára. 1917-ben meghívásra Kiotóba utazott, ahol már bemutatta a karatét. 1922-ben Tokióban tartott saját rendszeréből bemutatókat, amit terjeszteni is kezdett. Első saját dojóját költői álnevéről: ?Shoto? (?Hajladozó Fenyő?) Shotokannak nevezték. Később a stílus elnevezése is ebből fakadt. Funakoshi ellenezte a versenyzést, a szabad küzdelmet, a katákra (formagyakorlatokra) helyezte a hangsúlyt. A karatét művészetként (harcművészet) és nem sportként képzelte el.

A kamakurai Enkakuji-templomban lévő sírján a felirat: ?Karate ni, sente nashi? azaz A karatéka sohasem támad/A karatéban nincs első támadás (A karatéban nincs támadótechnika.)

A karate művelője az üres kéz útját járja, azaz eszköz nélkül, pusztán a testét használva fegyverként, védi meg magát. Funakoshi mester meghatározása szerint a karate-do célja nem a győzelem vagy a vereség eldöntése, hanem a gyakorlatok tökéletesítése és a jellem fejlesztése. Tehát a cél nem versenyek megynerése, vagy övfokozatok elérése, hanem a endszeres, kitartó gyakorlással a test és a jellem fejlesztése.

Funakoshi mester maximáli: jellem, őszinteség, törekvés, jó modor, önfegyelem. Maga Funakkoshi rendszerét elősször csak egyszerűen dai nippon kempo karate donak, vagyis ,, nagy japán ököl módszerű üres kezek útjá"-nak nevezte. A köztudatban a stílus a tanítványok által használt elnevezéssel vonult be, amit maga a mester is elfogadott. A shotokan, a legnagyobb karate stílussá nőtte ki magát, Funakoshi mester rendszeréből, ami Nakayama mesternek köszönhetően az egész világon elterjedt. Napjainkban már több világszervettel is rendelkezik, amik nem működnek együtt teljes mértékben (JKA, IAKF, ITKF SKI, Fudokan stb.).

Még a mester életében megkezdődött az eredeti tanítás és a Nakayama-féle irányzat kettéválása. 1949-ben Nakayamama Masatoshi még mesterével együtt alapította meg a JKA-t, a Japán karate Szövetésget, ami egyre inkább Nakayama befolyása alá került.

1951-ben bevezették a szabad küzdelmet 1957-ben pedig megrendezték az első hivatalos karateversenyt.

Funakoshi, a modern karate-do megalkotója úgy halt meg (1957-ben), hogy kétségei voltak a a karate további fejlődésének módja felől.Funakoshi által alapított stílus véglegesen ekkor szakadt két ágra, a versenyzést elvető ortodox shotokaira és a Nakayama által megreformált - amester iránti tiszteletből első dojójának nevét viselő - shotokan ágazatra. Shotokan karate mára a világ legnépszerübb legelterjedtebb irányzatává vált.

         Kobudo

A kobudo kifejezés alatt értett stílusokat három nagyobb csoportra tudjuk osztani, ezek:

1. Japán kobudo

Japánul: Nihon Kobudo, eredetileg Kobujutsu, japán összes lakossági rétegének - akik nem tartoztak a professzionális harcosokhoz (Bushi, szamuráj) - középkori fegyverrendszere. Illetve a "régi Budo" (harcművészet) értelemben is használt kifejezés, mely magában foglalja a koryu rendszereket (pl: Iaijutsu, Kenjutsu stb.).

2. Okinavai kobudo

A mára Japánhoz tartozó Okinaván kifejlesztett fegyverrendszer elnevezése ("régi Budo"-t jelent). A különféle mezőgazdasági eszközök fegyverként való használatát tanítja. Kialakulása a szigetet (és a Rjúkjú szigetcsoportot) ért folyamatos japán támadások és a fegyverviselés 1609-es betíltására vezethető vissza. Ha külön nem jelöljük meg, akkor a 'kobudo' kifejezés alatt az okinawai kobudot értjük.

3. Modern kobudo

Az okinawai kobudo rendszerek alapján létrehozott, de japán (vagy okinawai) kötődéssel, kapcsolattal nem rendelkező stílusokat értjük alatta.

         Nara

Nara (japánul ???, narasi) japán város Honsú szigetén, amely a Kanszai régiói Nara prefektúra székhelye. A város a Nara prefektúra északi részét foglalja el és közvetlenül határos a Kiotó prefektúrával. Hét templom, szentély és rom Narában, név szerint a Tódaidzsi, a Szaidaidzsi, a Kófukudzsi, a Gangódzsi, a Jakusidzsi, a Tósódaidzsi, a Kasuga szentély és a Heidzsó palota romjai a Kaszugajama ősi erdejével együtt alkotják ?az ősi Nara történelmi műemlékeit?, amely az UNESCO Világörökségének részét képezi.

    Sitó-rjú

A sitó-ryu (, angol átírásban: Shit?-ry?) a karate küzdősport egy stílusa, a tradicionális karatestílusok egyike.

A sitó-rjú tartalmazza a legtöbb katát a karatestílusok közül (közel 60-at). Ezek a fele a shotokanos katákhoz, másik fele a Gódzsú-rjú katáihoz hasonlít. A Sitó-rjú ötvözi a kemény és lágy technikákat, jellemzően mély súlyponttal dolgozik.

Alapítója Mabuni Kenva , aki két mestertől is tanult, Itoszu Ankótól  és Higaonna Kanrjótól . Egyesítette a dinamikus, gyors, hosszú mozgássorozatot és a stabil, körkörös, rövid, erős mozgásrendszert, ezzel lefektetve a stílus alapjait. Mabuni a sitó-rjú megnevezést két mestere iránti tiszteletből nevük kezdőbetűjéből alakította ki. Az elnevezés miatt többen támadták Mabunit, mivel komolytalannak találták a rövidítéseket. Mabuni viszont meg volt győződve arról, hogy jó az, ha az emberek személyhez tudják kötni az irányzatot.

Mabuni híres tanítványai közé tartozott Hajasi Teruo, aki a szensin-kai vezetője lett Kuniba halála után. Később létrehozta saját stílusát, a Hajasi-ha sitó-rjút.

forrás :   Wapedia-Wiki